N�met Juh�szkutya
Tarka / Fekete / Cremello
Kan: 62,5 cm; Szuka: 57,5 cm
42 fog, fel�l 20; alul 22
35-43 kg; kan �s szuka egyar�nt
 

Eredete

Ahogy azt a neve is mutatja, a fajta N�metorsz�gb�l sz�rmazik. Az �n�met juh�szkuty�b�l �s k�l�nb�z� p�sztorkuty�kb�l teny�sztett�k ki. V�gleges, mai form�j�t az 1800-as �vek k�r�l �rte el. Eredetileg a neve Deutscher Sch�ferhund.

A teny�szt�k f�leg a sz�ps�gre t�rekedtek, azt akart�k el�rni, hogy a juh�szkutya legink�bb hasonl�tson a farkashoz. Ilyen kuty�k f�leg k�t helyen voltak tal�lhat�ak, ez a k�t tartom�ny T�ringia �s W�rttemberg. A n�met juh�szkutya "atyja" Max von Stephanitz (1864-1936) lovaskapit�ny volt, aki szinte az �let�t tette fel a kuty�kra. Egy kutyaki�ll�t�son l�tta meg a Hektor Linksrhein nev� kuty�t, melyet �tkeresztelt Horand von Grafrathra. 1899. �prilis 22-�n von Stephanitz �s bar�tja, Arthur Meyer megalap�tott�k a "Verein f�r Deutsche Sch�ferhunde" [(SV) ~ N�met Juh�szkutya Egylet]. H�rom juh�sz, k�t gy�rtulajdonos, egy �p�t�sz, egy polg�rmester, egy kocsm�ros �s egy b�r� is csatlakozott hozz�juk, mint t�rsalap�t�k.

�ltal�nos megjelen�se

N�met juh�szkutya-portr�

A n�met juh�szkutya egy k�z�pnagy �s er�s kutyafajta. Lehet hossz�- �s r�vidsz�r�. Hab�r a fekete �s a barna sz�n a legink�bb meghat�roz�, a n�met juh�szkutya sz�mos sz�nben �s mint�ban el�fordul, de ezek k�z�l nem mindegyik elfogadott az FCI (F�d�ration Cynologique Internationale - Nemzetk�zi Kinol�giai Sz�vets�g) �ltal. A k�t sz�np�ros lehet fekete �s v�r�sesbarna, fekete �s v�r�s, fekete �s barna, fekete �s ez�st, fekete �s kr�msz�n�, fekete �s s�rg�sbarna vagy ez�st �s barna.

Intelligens, mozg�kony, kiegyens�lyozott. Szinte m�rt�ktelen a temperamentuma, ennek ellen�re engedelmes, figyelmes, elfogulatlan, a feladatokat j�kedv�en v�gzi. Kellemes t�rs a h�zn�l, im�dja a gyermekeket, bar�ts�gos a h�zi�llatokhoz. Ide�lis munkakutya, nagyon neh�z helyettes�teni. A sz�ps�gide�lokat kerget� teny�szt�knek m�r von Stephanitz is azt v�laszolta: "A juh�szkutya munkakutya, �s maradjon is munkakutya!"

„V�llald �rtem: tedd biztoss�, hogy a juh�szkuty�m munkakutya maradjon, mert �n az �letemet tettem r�, hogy ezt a c�lt el�rjem!”

Le�r�sa 

• �get� t�pus� kutya, a l�bait �tl�san viszi, a mozg�sa t�r�lel�. A h�ts� l�baival tudjon legal�bb a test k�zep�ig l�pni, a mells� l�bai ugyanolyan hossz�ak legyenek.

• Marmagass�g: kan: 62,5 cm., szuka: 57,5 cm., az elt�r�s mindk�t nemn�l legfeljebb +/- 2,5 cm. lehet.
• Fej: a testnagys�ggal ar�nyos, a marmagass�gnak k�r�lbel�l 40%-a, nem durva, de nem is t�l finom. Az ajkak sz�razak, feszesek, j�l z�r�dnak.
• Fogazat: legyen teljes, eg�szs�ges (42 fog, alul 22), oll�s harap�s�.
• F�l: k�z�pnagy, �ll� (a k�lyk�k mintegy 6 h�napig, n�ha tov�bb is l�gatj�k, vagy befel� hajl�tj�k a f�l�ket), cs�csban v�gz�d�, el�re tekint�.
• Szem: k�z�pnagy, ferde metsz�s�, mandula form�j�, �rtelmet sug�rz�, elevens�get, magabiztoss�got fejezzen ki. A szem sz�ne harmoniz�ljon a kutya sz�rzet�vel.

Fekete n�met juh�szkutya k�ly�k

• Nyak: er�sen izmolt, lebernyege nincs, a t�rzzsel nyugalmi �llapotban mintegy 45 fokos sz�get z�r be, izgalmi �llapotban felemelkedik, �get�s k�zben pedig leereszkedik.
• T�rzs: a hossza a marmagass�gnak mintegy a 110-117%-a. A mellkas m�ly, nem t�l sz�les. A dong�s - hord� alak� - mellkas a mozg�st korl�tozza, mert a k�ny�k kifordul. A has m�rs�kelten felh�z�d�, a h�t �s az �gy�k fejlett, er�s, a mar �s a far k�z�tt nem hossz�. A mar hossz� �s magas. Az �gy�k izmos, sz�les. A far hossz� �s enyh�n, k�r�lbel�l 23 fokban csapott.
• Farok: d�s sz�rzet�, legal�bb a cs�nkig �r, a kutya enyh�n beg�rb�tve hordja, izgalomban vagy mozg�s k�zben felemeli, de a h�t�n�l magasabbra a farok soha nem emelkedhet.
• El�ls� v�gtagok:a lapocka er�s, hossz�, ferde helyzet� (�ltal�ban 45 fokos), a t�rzsh�z laposan illeszkedik, a k�ny�k nem ki�ll�. Az alkar egyenes, a l�bk�z�p feszes, nem meredek, nem is laza.
• H�tuls� v�gtagok: a combcsont �s a l�bsz�r oldaln�zetben mintegy 120 fokot z�r be, a comb er�sen izmolt, a cs�nk - ugr��z�let - er�s, feszes, a l�bk�z�p er�s.

�sz�s k�zben

• Mancs: kerekded, r�vid, j�l z�rt, a talpp�rna nagyon kem�ny, rugalmas, a karom r�vid, er�s, s�t�t sz�n�. A farkask�rm�ket a n�h�ny napos k�ly�kn�l m�r el kell t�vol�tani.
• Sz�nezet: leggyakoribb a fekete h�t, cser barna alapsz�n fekete nyereggel vagy aranys�rg�t�l a sz�rk�ig terjed� rajzolatokkal, egyszer� sz�rke (ordas), ordas alapsz�n vil�gos vagy barna jegyekkel (angolsz�sz nyelvter�leten: sable),egysz�n� fekete, ez ut�bbi nagyon ritka, egysz�n� feh�r, ez f�leg az Egyes�lt �llamokban �s Kanad�ban gyakori.
• Sz�rzet: sima, f�lhossz� sz�rzet ("Stockhaar"): a fed�sz�r durva, t�m�r, a sz�rsz�lak szorosan simul�ak. Sima, hossz� sz�rzet ("Lang-stockhaar"):az egyenes sz�lak hosszabbak, ez a sz�rzet az id�j�r�ssal szemben nem olyan ellen�ll�, mint a f�lhossz� sz�rzet. Hossz� sz�rzet ("Langhaar"): aljsz�rzet t�bbnyire nincs, az id�j�r�ssal szemben nem ellen�ll�, Magyarorsz�gon az ilyen sz�rzet� kutya nem teny�szthet�.
• Tests�ly: 35-43 kg.

V�rm�rs�klete

Igen �rtelmes �s munkaszeret� fajta. �szreveszi,s�t meg is �rti, mi zajlik a k�rnyezet�ben, s term�szetes feladat�nak tekinti a csal�dtagok, az otthon �s csal�d tulajdon�nak v�delm�t. Rendk�v�l h�s�ges, gyeng�d, bar�ts�gos �s magabiztos. Noha a csal�d minden tagj�val – a gyerekekkel is j� viszonyban van, �ltal�ban k�l�n�sen er�sen k�t�dik egyvalakihez. Nem hagyja mag�t idegenekt�l megvesztegetni. Kiv�l� a szimata. Sz�rzete minden id�j�r�sban megfelel� v�delmet ny�jt, ez�rt a n�met juh�szkutya nyugodtan tarthat� szabadt�ri kifut�ban is. Megjegyzend�, hogy t�rsas�g tekintet�ben m�s kuty�k nem helyettes�thetik a gazda szerep�t. A n�met juh�szkutya �let�nek k�zpontj�ban a gazda �ll, �s minden igyekezet�vel azon van, hogy a kedv�ben j�rjon. A fajta nem val� olyan embereknek, akik sokat vannak t�vol otthonr�l, ha ugyanis nem kap el�g figyelmet a gazd�j�t�l, �gy �rzi,hogy b�ntet�sben van. A n�met juh�szkutya nagyon j�l kij�n a gyerekekkel, felt�ve,hogy azok tisztelettel b�nnak vele. Mindenk�ppen tudni kell r�la, hogy ha a bar�tokkal folytatott j�t�k eldurvul, ez a kutya a csal�dhoz tartoz� gyermekek v�delm�re kel. Az idegenekkel szemben �vatos, de ha a gazda azt jelzi, hogy minden rendben, akkor nem viselkedik ellens�gesen vel�k. A csal�d bar�tait lelkesen fogadja. A megfelel�en szocializ�lt n�met juh�szkuty�nak sem fajt�rsaival, sem m�s h�zi�llatokkal nem lehet gondja.

�pol�s

A n�met juh�szkutya k�nnyen gondozhat�. Naponta egyszer egy vakar�val �t kell h�zni majd kikef�lni a sz�rzet�t, sz�ks�g eset�n az ujjra h�zott g�zzel kitiszt�tani a f�l�t. A szemv�lad�kot pap�rzsebkend�vel kell let�r�lni. A kuty�t f�rdetni �ltal�ban nem kell, csak ha az �llatorvos javasolja, vedlik vagy �l�sk�d�t kell kiirtani, illetve ha belefek�dt valamilyen b�z�s dologba (egyes kuty�k a saj�t szaguk elfed�se c�lj�b�l tesznek ilyet). A fogk� elker�l�se �rdek�ben marhacsontot vagy sz�raz kenyeret r�gjon a kutya. Ha m�gis van fogk�, azt ak�r k�r�mmel is le lehet kaparni. A karmok egy sokat mozg� kuty�n�l kopnak, de ha sz�ks�ges, egy durva reszel�vel le kell koptatni azokat. Ha a v�gb�lmirigy - "b�zmirigy" - begyullad, a kutya "sz�nk�z�ssal" jelzi ezt. Az �llatorvos megmutatja, hogyan kell kinyomni a b�zmirigyeket. B�rmilyen probl�ma ad�dik, �s a kutyatart� nem tudja megoldani, keresse fel az �llatorvost, ne kezdje el �nmaga gy�gy�tani a kuty�t.

T�pl�l�k

A r�szletes le�r�s szak�rtelmet k�v�n. Amit minden kutyatart�nak tudnia kell: a kutya �letkor�nak, eg�szs�gi �llapot�nak, mozg�s�nak megfelel� min�s�g� �s mennyis�g� t�pl�l�kot kell adni, ebben az �llatorvos seg�t. Mindig legyen friss v�z a kutya el�tt.

Nem adhat� a kuty�nak:

• nyers diszn�h�s,
• nyers baromfih�s.
• tej - sem nyersen, sem forralva,
• vese (ez a sz�r� szerv n�v�nyirt�kat halmoz fel),
• f�st�lt, s�zott vagy er�sen f�szerezett h�s.

A n�met juh�szkutya betegs�gei

�r�lt kutya? Ha igen, betegs�g, ha nem, emberi hiba

Minden kutyatart�nak k�teless�ge ismerni a n�gyl�b� bar�tj�ra jellemz� betegs�geket, erre ott vannak a szakk�nyvek, a teny�szt�k, a kuty�s ismer�s�k �s mindenekel�tt az �llatorvosok. A diagnosztiz�l�s �s a gy�gy�t�s az �llatorvos feladata. Az �llatorvos oltja be a kuty�kat azOlt�si program alapj�n. A k�ly�k az els� olt�s�t m�g a teny�szt�n�l kapja meg parvov�rus szopornyica ellen, majd a kombin�lt olt�s k�vetkezik a 10-11. h�tben, ennek ism�tl�se a 14., de ink�bb a 16. h�tben. Ekkor kapja meg a veszetts�g elleni olt�st is. A kutya �vente kap eml�keztet� olt�st. A f�regtelen�t�st a sz�let�st k�vet� 14-16. napon kell elv�gezni, majd a k�ly�k 8 hetes kor�ig hetente meg kell ism�telni. A feln�tt kutya f�regtelen�t�se �vente 3 alkalommal t�rt�nj�k. V�dekezni kell a kutyabolha �s a tet� ellen is. Az �llatorvos felvil�gos�t�st ad a f�regtelen�t�ssel kapcsolatban, az olt�sokra pedig minden alkalommal berendeli a kuty�t.

Az al�bb felsorolt betegs�gek a n�met juh�szkuty�ra jellemz�ek, �s minden esetben csak az �llatorvos gy�gy�thatja meg azokat:

• Szaruh�rtya-gyullad�s: T�netek: el�sz�r matt, k�s�bb zavaros szaruh�rtya, amely pirosodni kezd, majd s�t�tbarna pigmentszemcs�k lesznek l�that�ak. Zsebl�mpa f�nye mellett mindez �szrevehet�.
• Gyomorcsavarod�s: A n�met juh�szkuty�nak m�ly a mellkasa, ez�rt a t�pl�l�kkal teli gyomornak nincs nagy mozg�stere. A kutya ugr�l�sa, hemperg�se k�vetkezt�ben a gyomor megcsavarodhat, hiszen azt csak a nyel�cs� tartja. T�netek: a gyomor gyorsan felf�v�dik, a kering�si rendszer �sszeesik, a betegs�get elesetts�g, h�nyinger, l�gz�si neh�zs�g k�s�ri. Ha a gyomor megcsavarodott, a kutya m�r h�nyni sem tud, csak az oper�ci� �s az azt k�vet� kezel�s seg�thet.
• B�lbetol�d�s:: az egyik b�lszakasz beletol�dhat a m�sikba, ak�r egy teleszk�p. Az ok: a b�lszakasz b�nul�sa, amely legink�bb a 4-10 h�napos kuty�kat fenyegeti. T�netek: puha vagy foly�s sz�klet, melyben v�rnyomok is lehetnek, gyakori sz�kel�si inger, ezt k�vet�en sz�kreked�s, gyors fogy�s.
• Kr�nikus exokrin hasny�lmirigy-el�gtelens�g: T�netei: hasmen�s, �hs�g, folyamatos lesov�nyod�s. A sz�klet habos, csillog�, savany� szag�, em�sztetlen t�pl�l�kr�szeket tartalmaz�. Ha a kutya nagy zs�rtartalm� t�pl�l�kot evett, a sz�klet sz�rke vagy �lomsz�n�. A rossz em�szt�s miatt a kutya �lland�an �hes, a saj�t em�sztetlen sz�klet�t is elfogyasztja.
• Gyullad�sos �z�leti megbeteged�sek: (Sok kuty�s ink�bb a betegs�g latin nev�t (arthritis > artritisz) haszn�lja a hosszabb magyar megfelel� helyett.) A betegs�g egyszerre t�bb �z�letet is megt�madhat (polyarthritis > sok�z�leti gyullad�s). T�netek: A kutya nehezen t�p�szkodik fel, er�s f�jdalmai vannak, �get�s vagy fut�s k�zben fel-fels�r, nincs kedve mozogni, az �z�letek gyakran megdagadnak, melegebbek a k�rnyez� testr�szekn�l. A betegs�g l�zzal is j�rhat. Az �llatorvos az al�bbiakat javasolja: a kuty�t csak s�t�ltatni kell, a hideg padl�n nem fek�dhet. A gy�gyul�s hossz� ideig tart.
• Artr�zis: �r�kl�tt, lass� lefoly�s� betegs�g, amely b�nul�shoz is vezethet. T�netek: a bemeleg�t�s �s a kif�rad�s egyar�nt f�j a kuty�nak, A felt�p�szkod� kutya zsibbadtnak l�tszik, a mozg�sa pedig visszafogott� v�lik.
• Cs�p��z�leti diszpl�zia: Az elnevez�s cs�p�torzul�st jelent. Az �z�leti v�pa, combfej vagy a combnyak rendellenesen fejl�dhet, s�lyos esetben az ellaposodott combfej �s az �z�leti v�pa ficamot okoz. T�netek: a h�ts� l�bak az enyhe gyenges�g�t�l a leb�nul�sig terjedhet a betegs�g. Terhel�sre f�jdalom jelentkezik, de az nem jelezheti felt�tlen�l a betegs�g s�lyoss�g�t. Figyelni kell a kiegyens�lyozott t�pl�l�kra, a tests�ly �s a magass�g helyes ar�ny�ra �s a leterhel�sre.
• Gerincvel�h�rtya-csontosod�s: A gerincvel�t, ak�r az agyat, h�rom h�rtya burkolja be. A 7 �vesn�l id�sebb n�met juh�szkuty�kn�l az egyik h�rtya elcsontosodhat, �s nyomhatja a gerincvel�t. El�sz�r kev�s, majd egyre t�bb izom sorvad el, mert a nyom�s k�vetkezt�ben az idegek elsorvadnak. T�netek: nincs f�jdalom, amely jelezn� a betegs�get. A b�nul�si folyamat lass�, t�bb �ven �t tart. Az els� jel: az egyik h�ts� l�b k�rme karcolja az aszfaltot, majd a kutya imbolyogva, botladozva j�r. Az egyre jobban b�nul� kutya h�zza a h�ts� l�b�t, a karom �s a sz�r lekopik a mancsr�l, k�s�bb pedig a b�r is lehorzsol�dik. F�jdalom n�lk�li, lass� b�nul�sr�l van sz�, a l�bak zsibbadtnak t�nnek. A betegs�g meggy�gy�t�sa ma m�g nem j�r sok sikerrel.

Vesz�lyes-e a n�met juh�szkutya? 

A kutya ideges �llapot�t a gazda hib�i id�zik el�